---

Vényköteles A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Adatlap Betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE

Sotalex Mite 80 mg tabletta


2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

80,0 mg szotalol-hidroklorid tablettánként.

Segédanyagok: 53,8 mg laktóz-monohidrát tablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.


3. GYÓGYSZERFORMA

Tabletta.
Fehér színű, kerek, mindkét oldalán domború felületű, mindkét oldalon felezővonallal ellátott tabletta. Törési felülete fehér színű. A tabletta egyenlő adagokra osztható.


4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Arrythmiák:
* Életet veszélyeztető ventricularis tachyarrhythmiák kezelése;
* Szimptómás ventricularis tachycardia és szimptómás kamrai extrasystolia kezelése;
- Paroxysmalis pitvari tachycardia, paroxysmalis pitvarfibrillatio, paroxysmalis AV-nodalis reentry tachycardia, járulékos köteget involváló paroxysmalis AV reentry tachycardia profilaktikus kezelése;
- Sinus ritmus fenntartása pitvarfibrillatio vagy pitvari flutter cardioversiója után;
* A felszaporodott keringő katekolaminok, vagy a megnövekedett katekolamin-érzékenység következtében fellépő arrhythmiák esetén.

Egyetlen antiarrhythmiás gyógyszerről sem igazolták, hogy supraventricularis vagy aszimptomatikus kamrai arrhythmiában csökkenti a hirtelen halál incidenciáját. Mivel a legtöbb antiarrhythmiás gyógyszer potenciálisan képes proarrhythmia kiváltására, illetve a hirtelen halál incidenciájának fokozására, e betegkörben az orvosnak gondosan mérlegelnie kell az antiarrhythmiás kezelés kockázatait és terápiás előnyeit.

4.2 Adagolás és alkalmazás

A Sotalex Mite alkalmazási módját a javallat határozza meg.
Arrhythmiákban szájon át történő kezelésre javasolt.

A Sotalex Mite kezelés kezdetén bradycardiát vagy jelentős mértékű hypotoniát mutató betegek esetében a kezelést fel kell függeszteni. A Sotalex Mite alkalmazását alacsonyabb dózissal később újra el lehet kezdeni. Ajánlott a dóziscsökkentés a gyengeségérzet és a szédülés enyhítésére is olyan esetekben, amelyekben a vérnyomás több mint egy havi kezelést követően is alacsony marad.

A Sotalex Mite tabletták bevétele 1-2 órával az étkezések előtt ajánlott.

Adagolási útmutató per os kezelések esetére
Arrhythmiák
Mint minden egyéb antiarrhythmiás gyógyszer, így a szotalol esetében is a kezelést kórházban kell beállítani, ahol adott a szívritmus monitorozása és értékelése. Az adagolás individuális, a terápiás válasz és a tolerálhatóság alapján. Proarrhythmiás események nemcsak a kezelés kezdetén, hanem minden dózisnöveléskor bekövetkezhetnek.

A per os szotalol dózist 2-3 naponként fokozatosan kell emelni, mivel ennyi idő alatt a plazmakoncentráció egyensúlyi állapotot ér el, így az adott dózis hatása, a QT-intervallum változása értékelhetővé válik. A fokozatos dózismódosítás segít megelőzni, hogy az arrhythmia kezeléséhez szükséges adagnál nagyobb dózisokat alkalmazzunk. Az ajánlott per os kezdő dózis 160 mg/nap, 2 részletben, kb. 12 órás időkülönbségekkel bevéve. Ez a dózis szükség esetén, megfelelő orvosi értékelést követően 240-320 mg/nap tartományig emelhető. A legtöbb betegnél a terápiás válasz 2 részletben bevett, 160-320 mg/nap összdózissal kiváltható. Egyes életveszélyes, refrakter kamrai arrhythmiában szenvedő betegek akár 480-640 mg/nap összdózist is igényelhetnek, de ilyen magas dózisokat csak abban az esetben lehet rendelni, amikor a potenciális terápiás előnyök meghaladják a mellékhatások, különösen pedig a proarrhythmiák kockázatának fokozódását.

A szotalol hosszú eliminációs félideje miatt a naponta kétszeri bevételnél nagyobb adagolási gyakoriság rendszerint nem szükséges.

Megjegyzés: a szotalol alkalmazásának kezdete előtt az előzőleg szedett antiarrhythmiás gyógyszerek adását általában fel kell függeszteni. Ez esetben szoros monitorozás szükséges 2-4 plazma féléletidőn keresztül, amennyiben a beteg klinikai állapota ezt lehetővé teszi. Az amiodaron szedésének abbahagyását követően a szotalol alkalmazását nem szabad megkezdeni addig, amíg a QTc-intervallum hosszabb, mint 450 msec (lásd 4.4 pont). Egyes intravénás lidokaint kapó betegek esetében a szotalol-kezelést káros hatások nélkül kezdték meg.

Adagolás beszűkült vesefunkció esetén
Mivel a szotalol túlnyomórészt a vizelettel ürül ki és terminális felezési ideje vesekárosodás esetén megnyúlik, a szotalol dózisokat 60 ml/perc kreatinin-clearance alatt az alábbi táblázat szerint kell csökkenteni:

Kreatinin-clearance (ml/perc)
Ajánlott dózis
> 60
Szokásos dózis
30-60
A szokásos dózis 1/2-e
10-30
A szokásos dózis 1/4-e
< 10
Az alkalmazást kerülni kell, vagy óvatosság ajánlott

Adagolás májbetegeknek: Dózismódosítás nem szükséges (lásd. 4.4 és 5.2 pont)

Gyermekek és serdülők: a szotalol gyógyszerbiztonságát és hatékonyságát 18 év alatti életkorban nem vizsgálták, ezért tapasztalatok hiányában gyermekeknek és serdülőknek nem adható.

4.3 Ellenjavallatok

A Sotalex Mite ellenjavallt az alábbiak esetén:
* A készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység,
* Asthma bronchiale, illetve krónikus obstruktív légúti megbetegedések,
* Cardiogen shock,
* Myocardialis depressziót okozó anesztézia,
* Szimptomatikus sinus bradycardia,
* Sinuatrialis blokk,
* Sick sinus szindróma, másod- és harmadfokú AV-blokk (hacsak nem rendelkezik a beteg pacemakerrel),
* Nem kontrollált pangásos szívelégtelenség,
* Veseelégtelenség,
* Veleszületett vagy szerzett hosszú QT-szindróma,
* Hypotonia (kivéve, ha a ritmuszavar következménye),
* Súlyos perifériás keringési zavarok,
* Metabolikus acidosis,
* Kezeletlen phaeochromocytoma.

Verapamil- és diltiazem-típusú kalcium-csatorna blokkolók vagy más antiarrhythmicumok (pl. disopiramid) egyidejű iv. adása szotalol-kezelés alatt kontraindikált (kivéve: intenzív terápia).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Gyermekgyógyászati alkalmazás: a szotalol gyógyszerbiztonságát és hatékonyságát 18 év alatti életkorban nem vizsgálták.

Posztmarketing tapasztalatok: Az antiarrhythmicumok legveszélyesebb mellékhatása a proarrhythmia, vagyis a ritmuszavar súlyosbodása vagy új arrhythmiák fellépése. Mindazon gyógyszerek, melyek megnyújtják a QT-intervallumot, torsade de pointes (polymorph kamrai tachycadia QT-megnyúlással járó formája) kialakulását idézhetik elő. Az eddigi tapasztalatok alapján a torsade de pointes jelentkezése összefüggésben van a QT-intervallum megnyúlásával, a szívfrekvencia csökkenésével, a szérum kálium- és szérum magnéziumszint csökkenésével (pl. diuretikum alkalmazás következtében), a magas szérum szotalolkoncentrációval (pl. túladagolás vagy veseelégtelenség következtében), ill. a szotalollal egyidejűleg adagolt egyéb, torsade de pointes kialakulására hajlamosító készítményekkel (pl. antidepresszánsok és I. osztályú antiarrhythmiás szerek). Tapasztalatok szerint a nőbetegek veszélyeztetettebbek a torsade de pointes kialakulása szempontjából. Közvetlenül az epizódok előtt vagy azok után végzett EKG-monitorozás rendszerint jelentősen megnyúlt QT- és QTc-intervallumot mutat ki. Klinikai vizsgálatokban Sotalex Mite-kezelésre általában nem került sor, ha a beteg kezelés előtti QTc-intervalluma meghaladta a 450 msec-ot. A Sotalex Mite dózis, QT-megnyúlás esetén, nagyon óvatosan titrálandó. A torsade de pointes incidenciája dózisfüggő és rendszerint röviddel a kezelés kezdetét vagy dózisnövelést követően alakul ki, majd a betegek többségében spontán megszűnik. Bár a legtöbb torsade de pointes epizód önlimitáló, illetve tünetekkel (pl. syncope) társul, előfordulhat kamrafibrillációhoz vezető progresszió is.

Arrhythmiában végzett klinikai vizsgálatok: a klinikai vizsgálatok során a 3257 arrhythmiás beteg 4,3%-a esetében jelentettek új vagy súlyosbodott kamrai arrhythmiát, közte tartós kamrai tachycardiát (kb. 1%) és torsade de pointes-t (2,4%). Ezen felül a betegek kb. 1%-a esetében a halál oka esetlegesen a gyógyszeres kezelésre volt visszavezethető. Más, kevésbé súlyos kamrai arrhythmiás és supraventricularis arrhythmiás betegek esetében a torsade de pointes incidenciája az előző sorrendben 1%, illetve 1,4% volt.
A súlyos proarrhythmiák (benne a torsade de pointes) dózisfüggőek voltak, amint az alábbi táblázat mutatja:

A súlyos proarrhythmia* incidenciája (%) tartós VT/VF esetén, dózisok szerinti lebontásban

Napi dózis (mg)
A súlyos proarrhythmia incidenciája*
Betegszám (n)
1 - 80
0
(0/72)
81 - 160
0,5%
(4/838)
161 - 320
1,8%
(17/960)
321 - 480
4,5%
(21/471)
481 - 640
4,6%
(15/327)
> 640
6,8%
(7/103)
*Torsade de pointes, illetve új, tartós VT/VF (kamrai tacycardia/kamrafibrillatio)

A torsade de pointes egyéb kockázati tényezői közé tartozik a jelentős QTc-megnyúlás, az anamnézisben előforduló cardiomegalia, illetve a pangásos szívelégtelenség. A súlyos proarrhythmia legnagyobb kockázatát (7%) azon betegek körében mutatták ki, akik tartós kamrai tachycardiában szenvednek, illetve anamnézisükben pangásos szívelégtelenség szerepel.
Proarrhythmiás események bekövetkeztére nemcsak a kezelés kezdetén kell számítani, hanem minden dózisemeléskor; ilyen epizódok a kezelés kezdetét követő 7 napon belül vagy dózisemeléskor szoktak bekövetkezni.
A napi 2-szer 80 mg szotalol kezdő dózis, majd ezt követően a fokozatos dózisnövelés csökkenti a proarrhythmia kockázatát (lásd a 4.2 pontot). A Sotalex Mite-t óvatosan kell alkalmazni, ha a QTc-intervallum nagyobb, mint 500 msec a kezelés alatt és komolyan meg kell fontolni a dóziscsökkentést vagy a szedés abbahagyását, ha a QT-intervallum meghaladja az 550 msec-ot. Mindazonáltal a torsade de pointes-sel összefüggésben álló többszörös kockázati tényezők miatt az óvatosság a QTc-intervallumtól függetlenül is ajánlott.

A terápia hirtelen leállítása: a béta-blokkoló kezelést abbahagyó betegek körében katekolamin-túlérzékenységet figyeltek meg. A béta-blokkoló kezelés hirtelen elhagyásakor esetenként az angina pectoris súlyosbodását, arrhythmiát és egyes esetekben szívinfarctust jelentettek. Ezért fontos, hogy a krónikus Sotalex Mite-kezelés abbahagyása esetén, különösen ischaemiás szívbetegség fennállásakor szoros megfigyelés alatt legyen a beteg. Ha lehetséges, a gyógyszeradagot kb. 1-2 hét alatt kell fokozatosan csökkenteni. Mivel a koszorúér-betegség gyakori és a Sotalex Mite-t szedők körében latens maradhat, a Sotalex Mite-kezelés arrhythmiás betegek általi hirtelen abbahagyása felfedheti a latens koszorúér-elégtelenség fennállását.

Pangásos szívelégtelenség: a béta-blokkolók tovább ronthatják a szívizom kontraktilitását és még súlyosabb szívelégtelenség kialakulásához vezethetnek. Ezért kezelt balkamra-diszfunkció esetén (annak megfelelő kezelése pl. ACE-gátlók, diuretikumok, digitálisz készítmények alkalmazása mellett) a szotalol csak óvatosan, alacsony kezdő dózis adásával és gondos dózistitrálással alkalmazható.

Friss myocardialis infarctus: postinfarctusos, megromlott balkamrai működést mutató betegeknél gondosan mérlegelni kell a szotalol-kezelés várható előny/kockázat arányát. E betegek kezelése gondos dózisbeállítást, monitorozást igényel, mind a terápia kezdetén, mind a későbbiekben. Az antiarrhythmiás gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok kedvezőtlen eredményei (pl. a mortalitás egyértelmű növekedése) azt mutatják, hogy kerülni kell a szotalol adagolását abban az esetben, ha a balkamrai ejekciós frakció ? 40% és a betegnek nincs súlyos kamrai ritmuszavara.

Egy nagy betegszámú, kontrollált klinikai vizsgálatban, amelyben friss szívinfarctusos, szívelégtelenségben nem szenvedő, nem feltétlenül kamrai arrhythmiás betegek körében a szájon át alkalmazott szotalol-hidroklorid kezelés összefüggésben állt a mortalitási kockázat statisztikailag nem szignifikáns kockázatcsökkenésével a placebóhoz képest (18%). Ebben a postinfarctusos betegek körében végzett vizsgálatban, amelyben napi 1×320 mg fix dózist alkalmaztak, továbbá egy második, kis betegszámú randomizált vizsgálatban, amelyben nagy kockázatú, postinfarctusos, ? 40% balkamrai ejekciós frakcióval rendelkező, nagy szotalol dózisokat (640 mg/nap) szedő betegek vettek részt, az adatok a korai hirtelen halálesetek gyakoribb előfordulására utaltak.

Elektrolitháztartási zavarok: a szotalol-kezelést csak az esetleg fennálló hypokalaemia, ill. hypomagnesaemia rendezése után szabad megkezdeni a betegeknél. Ezen állapotok fokozzák a QT-megnyúlást és növelik a torsade de pointes kialakulásának veszélyét. Különös figyelmet kell fordítani az elektrolit-háztartás és a sav-bázis-egyensúly alakulására azon betegeknél, akiknél súlyos vagy elhúzódó hasmenéses állapot áll fenn, illetve egyidejűleg kálium- és/vagy magnéziumürítő gyógyszert kapnak.

EKG-változások: 550 msec felett a QT-intervallum jelentős megnyúlását toxikus hatásnak kell tekinteni és ezt el kell kerülni. A Sotalex Mite-vel arrhythmiás betegek körében végzett klinikai vizsgálatokban 13%-os gyakorisággal jelentettek sinus bradycardiát (pulzus < 50/perc).
A bradycardia önmagában növeli a torsade de pointes kockázatát. Sinus pausa, sinusleállás és sinuscsomó-dysfunctio a betegek kevesebb, mint 1%-a esetében fordult elő. A másod- illetve harmadfokú AV-blokk incidenciája kb. 1%.

Anaphylaxia: azon betegek, akiknek az anamnézisében anaphylaxiás reakció fordult elő különböző allergénekre, béta-blokkoló adása során sokkal súlyosabb reakciókat mutathatnak az allergénnel való újbóli találkozáskor. Az ilyen betegek nem feltétlenül reagálnak az allergiás reakció kezelésére alkalmazott adrenalin szokásos dózisaira.

Óvintézkedések
Arrhythmia: Egyetlen antiarrhythmiás gyógyszerről sem igazolták, hogy supraventricularis vagy aszimptomatikus kamrai arrhythmiában csökkenti a hirtelen halál incidenciáját. Mivel a legtöbb antiarrhythmiás gyógyszer potenciálisan képes proarrythmia kiváltására, illetve a hirtelen halál incidenciájának fokozására, e betegkörben az orvosnak gondosan mérlegelnie kell az antiarrhythmiás kezelés kockázatait és terápiás előnyeit.

Anesztézia: mint minden béta-blokkoló, a szotalol alkalmazása is óvatosságot igényel műtéti beavatkozás esetén és egyes anesztetikumokkal (pl. ciklopropán, triklóretilén) egyidejűleg alkalmazva, amelyek gyengíthetik a szívizom működését.

Diabetes mellitus: cukorbetegeknek, különösen labilis diabetes esetén, továbbá, ha a beteg anamnézisében spontán hypoglykaemiás epizódok előfordultak, a szotalol csak óvatosan adható. A béta-blokkolók elfedhetik az akut hypoglykaemia fontos tüneteit (pl. tachycardia).

Thyretoxicosis: a béta-blokkolók elfedhetik a hyperthyreosis egyes klinikai tüneteit (pl. tachycardia). Különösen kerülni kell a béta-blokkoló kezelés hirtelen megszakítását azon betegeknél, akiknél thyreotoxicosis kialakulása feltételezhető, mert ilyen esetben fellángolhatnak a hyperthyreoidismus tünetei, köztük a thyreotoxikus krízissel.

Májműködési zavar: mivel a szotalol nem megy át first-pass metabolizmuson, a májkárosodott betegek esetében a szotalol-clearance nem változik.

Csökkent veseműködés: a szotalol főként a vesén keresztül eliminálódik glomerulus filtrációval és kis mértékben tubularis szekrécióval. Közvetlen összefüggés van a szérum kreatininszint, ill. a kreatinin-clearance által értékelt vesefunkció és a szotalol eliminációs félideje, valamint vizeletben történő kiválasztása között. Vesekárosodás esetén a szotalol adagolásának módosítása szükséges (lásd 4.2 pont).

Psoriasis: béta-blokkolók alkalmazásával összefüggésben ritkán előfordul a psoriasis vulgaris tüneteinek exacerbatiója.

A készítmény laktóz-monohidrátot tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz intoleranciában, Lapp-laktáz hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Antiarrhythmiás gyógyszerek: az I.a. csoportba tartozó antiarrhythmicumok (pl. dizopiramid, kinidin, prokainamid), valamint egyéb, III. csoportba tartozó antiarrhythmicumok (pl. amiodaron) szotalollal való együttes alkalmazása nem ajánlott a refrakteritás-növekedés kockázata miatt.

Egyéb béta-blokkolók: szotalollal való egyidejű alkalmazása további, II. csoportra jellemző hatásokat eredményezhet.

Kálium-depletáló diuretikumok: a hypokalaemia vagy hypomagnesaemia fordulhat elő, ami elősegíti a torsade de pointes kialakulását (lásd 4.4 pont: Elektrolitháztartási zavarok).

QT-megnyúlást okozó egyéb gyógyszerek: a szotalol rendkívül óvatosan adható a QT-intervallum megnyúlását előidéző egyéb gyógyszerekkel: I. osztályba tartozó antiarrhytmiás szerek, fenotiazinok, haloperidol, triciklikus és tetraciklikus antidepresszánsok (pl. imipramin, maprotilin), egyes antihisztaminok (terfenadin, asztemizol), egyes makrolid antibiotikumok (pl. erythromycin), imidazol szerkezetű antifungális szerek (pl. ketoconazol) és bizonyos kinolon típusú antibiotikumok (pl. sparfloxacin) (lásd 4.4 pont).

Digoxin: a szotalol egyszeri és ismételt adagjai szignifikánsan nem befolyásolják a szérum digoxinszinteket. A digoxint is kapó, szotalollal kezelt betegek körében a proarrhythmiás események gyakoribbak voltak. Mindazonáltal a digoxint szedő betegek körében, ennek a hátterében a pangásos szívelégtelenség is állhat, ami a proarrhythmia ismert kockázati tényezője.

Kalcium-csatorna-gátló gyógyszerek: a béta-blokkolók és a kalcium-csatorna-gátlók egyidejű alkalmazása hypotoniához, bradycardiához, ingerületvezetési defektusokhoz és szívelégtelenséghez vezetett. A béta-blokkolók és a kardiodepresszív hatású kalcium-csatorna-gátlók (pl. verapamil, diltiazem) kombinációját kerülni kell, mert additív hatás alakulhat ki a pitvar-kamrai ingerületvezetésre és a kamrai funkciókra gyakorolt hatásokban. (lásd 4.3 pont)

Katekolamin-depletáló gyógyszerek: a katekolamin-depletáló gyógyszerek (pl. reszerpin és a guanetidin) kombinált alkalmazása béta-blokkolóval jelentős mértékben csökkentheti a nyugalmi szimpatikus tónust. A betegeket ilyen esetekben szoros megfigyelés alatt kell tartani a hypotonia előfordulása és/vagy a jelentős mértékű bradycardia vonatkozásában, ami syncopét okozhat.

Inzulin készítmények, orális antidiabetikumok: hypoglykaemia fordulhat elő, és az antidiabetikum adagját esetleg újra be kell állítani. A hypoglykaemia tüneteit a szotalol elfedheti.

Béta-2-receptor-agonisták: a béta-agonisták, mint a szalbutamol, a terbutalin és az izoprenalin esetleg nagyobb dózisban adagolandó, ha alkalmazásuk a szotalollal egyidejűleg történik (lásd 4.3 pont).

Klonidin: a béta-blokkolók potenciálhatják a rebound hypertoniás hatást a klonidin-adagolás hirtelen megszakítását követően. Több nappal a klonidin fokozatos megvonása előtt a béta-blokkoló adagolását fokozatos dóziscsökkentéssel abba kell hagyni.

Egyéb, vérnyomásesést okozó gyógyszerek: szignifikáns vérnyomásesés következhet be triciklikus antidepresszánsok, barbiturátok, fenotiazinok, narkotikumok, vérnyomáscsökkentők (diuretikumok, vazodilatátorok) egyidejű alkalmazásakor.

Gyógyszer/laboratóriumi kölcsönhatás: fotometriás módszerrel végzett vizeletvizsgálatnál a szotalol jelenléte a vizeletben hamisan magas metanefrinszintet eredményezhet. Phaeochromocytoma gyanúja esetén, amennyiben a beteg szotalol kezelésben részesül, a vizeletvizsgálatot HPLC assay-vel, szilárdfázis extrakció alkalmazásával kell végezni.

4.6 Terhesség és szoptatás

Terhesség
Patkányokon és nyulakon végzett reprodukciós vizsgálatokban, amelyekben a maximálisan ajánlott humán dózis 100-szorosát (patkányok), ill. 22-szeresét (nyulak) alkalmazták, nem igazoltak magzatkárosító hatást. Ugyanakkor az állatokon végzett reprodukciós vizsgálatok humán szempontból nem mindig prediktívek.
Bár nem állnak rendelkezésre terhes nők körében végzett megfelelő és jól kontrollált tanulmányok, a szotalol-hidrokloridról kimutatták, hogy átjut a placentán és megjelenik a magzatvízben is, ezért a magzatban ill. az újszülöttben bradycardia, hypotonia és hypoglykaemia alakulhat ki. Ennek megfelelően a Sotalex Mite csak akkor alkalmazható terhességben, ha a potenciális terápiás előnyök meghaladják a várható kockázatokat. A szotalol-terápiát a szülés tervezett időpontja előtt 48-72 órával ajánlott befejezni, és az újszülött szigorú monitorozása szükséges a születés utáni első 48-72 órában.

Szoptatás
Állatkísérletekben a szotalol kiválasztódott az anyatejbe és jelentések szerint, az emberi anyatejben is megjelenik. Mivel a szotalol potenciálisan káros hatást gyakorolhat a szoptatott csecsemőre, döntést kell hozni a szoptatás felfüggesztéséről, vagy arról, hogy a szoptatás időszaka alatt az anya ne szedjen szotalolt. A döntésnél figyelembe kell venni a szotalol-kezelés anya szempontjából való fontosságát.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Sotalex Mite tabletta befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ez fokozott mértékben érvényes a terápia kezdetén, dózisemelésekor, továbbá alkoholfogyasztás esetén. Ezért egyénileg kell meghatározni, hogy a gyógyszer milyen mennyisége és mely adagolási módon történő alkalmazása mellett szabad járművet vezetni, vagy baleseti veszéllyel járó munkát végezni.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások többsége a béta-blokkoló hatás következménye. A mellékhatások rendszerint átmenetiek és ritkán teszik szükségessé a kezelés megszakítását vagy abbahagyását. Ezek közé az alábbi állapotok tartoznak: dyspnoe, fáradtságérzet, szédülés, fejfájás, láz, jelentős mértékű bradycardia és/vagy hypotonia. Ha e mellékhatások előfordulnak, dóziscsökkentésre rendszerint megszűnnek. A legjelentősebb mellékhatások, beleértve a torsade de pointes kialakulását is, a proarrhythmia következményei.

Arrhythmiákban való alkalmazás
Klinikai vizsgálatokban 3256 arrhythmiás beteg (1363 szenvedett tartós kamrai tachycardiában) kapott per os szotalolt, közülük 2451 beteg részesült legalább 2 hetes kezelésben. A legjelentősebb mellékhatás a torsade de pointes és egyéb súlyos, újonnan kialakult kamrai arrhythmia volt, amelyek előfordulási rátáját az alábbi táblázat ismerteti:


Betegpopulációk

VT/VF
(n = 1363)
NSVT/PVC
(n = 946)
SVA
(n = 947)
Torsade de pointes
4,1%
1,0%
1,4%
Tartós VT/VF
1,2%
0,7%
0,3%
VT = kamrai (ventricularis) tachycardia; VF = kamrafibrillatio; NSVT = nem tartós kamrai tachycardia; PVC = kamrai extrasystolia; SVA = supraventricularis arrhythmia

Általában véve a nem tolerálható mellékhatások miatt a betegek 18%-a esetében volt szükség a szotalol-kezelés megszakítására a klinikai vizsgálatokban. A leggyakoribb, a kezelés felfüggesztését igénylő mellékhatások az alábbiak voltak: fáradtság (4%), bradycardia (pulzusszám < 50/perc; 3%), dyspnoe (3%), proarrhythmia (2%), asthenia (2%) és szédülés (2%).

Az alábbi, szotalollal kezelt betegek körében 1% vagy nagyobb gyakorisággal fellépő mellékhatásokat tekintik a terápiával összefüggésben állónak.
A táblázat a mellékhatásokat szervrendszerenként (MedRA elnevezésekkel) és előfordulási gyakoriság szerint sorolja fel, a következő gyakorisági kategóriák alkalmazásával: nagyon gyakori (? 1/10), gyakori (? 1/100 - < 1/10), nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100), ritka (? 1/10 000 - < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
A táblázat a CIOMS Working Group III és V, valamint az Európai Közösség ˝Guideline on Summary of Product Characteristics˝ ajánlása alapján készült.


Szervrendszerek
MedDRA szerinti gyakorisági kategóriák
Mellékhatások MedRA elnevezések szerint
Pszichiátriai kórképek
Gyakori
depresszió, szorongás, alvászavarok, hangulatváltozások, szexuális dysfunctioa
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori
asthenia, paraesthesia, fejfájás, szédülés, fáradtság, figyelmetlenség, syncope, praesyncope, ízérzékelési zavarok
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Gyakori
látászavarok
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Gyakori
Torsade de pointes, szívelégtelenség, hypotoniaa, bradycardia, arrhythmia, dyspnoea, mellkasi fájdaloma, oedemaa, palpitatiok, EKG-rendellenességeka, syncopea, praesyncopea
Érbetegségek és tünetek
Gyakori
hypotonia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Gyakori
dyspnoe
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori
hasi fájdalom, hányás, hasmenés, dyspepsia, hányinger, flatulentia
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei
Gyakori
kiütés
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Gyakori
izomgörcs
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
Gyakori
szexuális dysfunctio
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Gyakori
mellkasi fájdalom, asthenia, oedema, láz, fáradtság
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Gyakori
hallászavarok
a-valmegjelölt mellékhatások azok, amelyek nem az elsődleges szervrendszer alapján kerültek feltüntetésre (klinikai relevanciájuk miatt a mellékhatások több mint egyszer is megjelenhetnek)

4.9 Túladagolás

A szándékos vagy véletlen szotalol túladagolás ritkán halálos kimenetelű. Haemodialysis révén a szotalol plazmaszintje jelentősen csökkenthető.

Túladagolás tünetei:
Leggyakoribb várható tünet a bradycardia, congestiv szívelégtelenség, hypotonia, bronchospasmus, hypoglykaemia. Nagydózisú, szándékos Sotalex Mite túladagolás (2-16 g) esetén észlelt tünetek: hypotonia, bradycardia, prolongált QT-intervallum, kamrai extrasystolia, kamrai tachycardia, torsade de pointes.

Kezelése:
Túladagolás esetén a szotalol adását fel kell függeszteni és a beteget szigorú megfigyelés alatt kell tartani.

A tünetektől függően a következő kezelés javasolt:
Bradycardia: atropin, egyéb antikolinergicum, béta-adrenerg agonista vagy ideiglenes pacemaker-kezelés.
AV-blokk (másod- vagy harmadfokú): ideiglenes pacemaker-kezelés.
Hypotonia: adrenalin (esetleg izoprenalin vagy norepinefrin, a kísérő tünetektől függően).
Bronchospasmus: aminofillin vagy béta-2-receptor agonista aerosol.
Torsade de pointes: DC-cardioversio, ideiglenes pacemaker-kezelés, adrenalin és/vagy magnézium-szulfát.


5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Nem szelektív béta-receptor-blokkolók önmagukban
ATC kód: C07A A07

A szotalol aspecifikus béta-adrenerg receptorblokkoló hatóanyag, ami mind a béta-1-, mind pedig a béta-2-receptorokat gátolja. Nem rendelkezik sem intrinsic szimpatomimetikus aktivitással, sem membránstabilizáló hatással. Mint egyéb béta-blokkolók, a szotalol is gátolja a renin felszabadulását. A szotalol renin-szuppresszáló hatása nyugalmi állapotban és fizikai erőkifejtés során is jelentős.
A béta-blokkoló hatás csökkenti a szívfrekvenciát (negatív kronotrop hatás) és a szívkontrakciók erejét (negatív inotróp hatás). Ezek a változások csökkentik a szívizomzat oxigénszükségletét és a szív munkateljesítményét.
A szotalolnak mind béta-adrenoreceptor blokkoló (Vaughan Williams szerinti II csoportra jellemző), mind az akciós potenciál időtartamát a repolarizációs fázis megnyújtása révén növelő (Vaughan Williams szerinti III csoportra jellemző) antiarrhythmiás hatása is van.
A szotalol nem hat az akciós potenciál 0. fázisára, ezáltal nem befolyásolja a depolarizációs fázist. A Sotalex Mite tabletta kizárólag a repolarizációs fázis késleltetésével, egyenletesen hosszabítja meg az akciós potenciál időtartamát a szív szöveteiben. Fő hatása a pitvar, a kamra és a járulékos köteg effektív refrakter periódusának növelése. Az EKG-n a PR-, a QT- és a QTc-megnyúlás mutatkozhat. A QRS-időtartam szignifikánsan nem változik.
A szotalol-hidroklorid d- és l-enantiomerje hasonló, Vaughan Williams szerinti III csoportra jellemző hatással rendelkezik, míg a béta-blokkoló hatásért gyakorlatilag teljesen az l-enantiomer felelős. Szignifikáns béta-blokkoló hatás már 25 mg per os dózis adásakor is jelentkezik, de a III. csoportra jellemző hatás általában csak 160 mg-nál nagyobb adagok esetén figyelhető meg.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Per os alkalmazás esetén a szotalol biohasznosulása meghaladja a 90%-ot. A maximális szérumszintet 2,5-4 óra alatt éri el, a szérumszint egyensúlyi állapota (steady state) 2-3 napi adagolás után alakul ki. Étkezéssel egyidejűleg adagolva felszívódása mintegy 20%-kal csökken. 40-640 mg/nap adagolásban a szérumszint a dózis nagyságával arányosan változik. A megoszlás a centrális (plazma) és a perifériás compartmentbe történik. Az eliminációs felezési idő 10-20 óra. A szotalol nem kötődik a szérumfehérjékhez és nem metabolizálódik. A plazmaszintekben alig van individualis eltérés. A d- és az l-enantiomer farmakokinetikai jellemzői lényegében azonosak. A szotalol alig jut át a vér-agy gáton, koncentrációja a liquorban a szérumszint mintegy 10%-át éri el. Az elimináció elsődleges útját a vesén át történő kiválasztás jelenti. Kb. 80-90%-a változatlan formában a vizelettel, kis része a széklettel ürül. A vese beszűkült működése az adagolás módosítását teszi szükségessé (lásd 4.4 pont). Az életkor nem befolyásolja szignifikánsan a farmakokinetikát, bár a vesefunkció károsodása idős betegek esetében csökkentheti az excretiós rátát és ez fokozott szotalol-akkumulációhoz vezethet.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Karcinogenezis
Egy 24 hónapos patkánykísérletben, amelyben a maximális ajánlott humán per os szotalol dózis kb. 30-szorosát adták az állatoknak (137-275 mg/ttkg/nap), nem találtak bizonyítékot a karcinogén potenciálra. Hasonlóan negatív eredménnyel zárult egy egereken végzett 24 hónapos vizsgálat, amelyben a humán per os dózis kb. 450-750-szeresét adták (4141-7122 mg/ttkg/nap).

Fertilitás
Patkányokon végzett vizsgálatban 1000 mg/ttkg/nap per os dózist (kb. az ajánlott humán dózis 100-szorosát) párosodás előtt az állatoknak adva nem figyeltek meg szignifikáns fertilitáscsökkenést, csak egy, az utódok számában mutatkozó csekély visszaesést.


6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Laktóz-monohidrát (53,8 mg),
Mikrokristályos cellulóz,
Kukoricakeményítő,
Vízmentes kolloid szilícium-dioxid,
Sztearinsav,
Magnézium-sztearát.

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25oC-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

30 db vagy 100 db tabletta PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés ? (egy keresztes)
Osztályozás: II./2 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Bristol-Myers Squibb Kft.,
1024 Budapest, Lövőház u. 39.


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

OGYI-T-4183/01 (Sotalex Mite tabletta 30 db)
OGYI-T-4183/02 (Sotalex Mite tabletta 100 db)


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

1994. július 19. / 2010. augusztus 2.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2012. március 22.
3

OGYI/21296/2011